2009. február 19., csütörtök

és én nem...

Na ez az amiről kibaszottul lekéstem... ez van!

"Végzős balettművészek tették le a Táncművészeti Főiskolán záró képesítővizsgájukat, mely egyúttal a magyar táncművészet jeles eseményei közé tartozik. A világhírű balettiskola már korábban is számos híres művésszel ajándékozta meg a világot: a párizsi Opera, a bécsi Staatsoper, valamint München, Zürich, Basel is alkalmaz magyar balett-táncosokat. A mostani záróvizsgán hét lány és öt fiú bizonyíthatta tehetségét a klasszikus balett területén."

Forrás: Mixonline

aláfestésnek: Requiem for a dream

Miért jön elő ez a téma újra meg újra. El kéne már felejteni. Én döntöttem úgy hogy nem. Ennyi! Utálom magam, hogy időnként előjön és azon rinyálok, vajon mi lett volna ha...
... ha annak idején a balett tanárnő nem szlovák lett volna, mert akkor talán a magyar táncoslányokkal is foglalkozott volna...
... ha nekiindulok Ceglédnek és 3 éven keresztül vért izzadok és talán félúton az egész elveszti a varázsát...
... ha törtetek és több erő lett volna bennem...
... ha nem történik meg egy két dolog az életemben...

De nem baj. Mert a csalódások mindig megtanítanak valamire. Ez mondjuk éppen arra, hogy nem szabad mindenkiben hinnem. Nem engedek túlságosan közel senkit sem magamhoz. Nem osztozom az álmaimon mindenkivel. Befogom a szám és nem kürtölom világgá, hogy mit szeretnék. Csak annak mondom el akiben télleg és feltétel nélkül megbízhatok. 
Ha annak idején eldobom a büszkeségem a faszba és tovább tanulok és nem akarok mindenáron mindenkiből csudijó táncost faragni, akkor most lehet, hogy az egész életem máshogy alakult volna.
És? Talán az jobb lett volna? Talán igen, talán nem. Sosem lehet tudni. Most ez van. Ebből kell kihoznom a legjobbat!
Nem vagyok táncos, nem vagyok balerina. Nem vagyok a színpadon és nem tapsolnak nekem.
És én mindennek ellenére is kurvára boldog leszek és boldog is vagyok... Mert most mást szeretek és mást csinálok és én legalább nem csinálok segget a számból....

Köszöntem szépen mindnekinek a részvételt. Nem mondom, hogy basszátok meg mert inkább azt kivánom, hogy bár én basznám meg! Kell nekem állandóan minden emberben a jót látni, hinni a jóban... óóó istenem! Halna már ki belőlem ez a hatalmas pozitív hozzáállás....
Tánc, tánc, tánc...

De még mindig büszkén jelenthetem ki kedves xy és társai, hogy nem, én nem csinálok segget a számból... veletek ellentétben!


Most akkor mit csináljak akasszam föl magam, vagy vágjam fel az ereimet?
Csak simán felejteni kéne!
De ezt az érzést most nem búcsúztatom el, mert tudom, hogy úgyis visszatér még párszor kísérteni...
Csak lenne mit a falhoz vágni...

Most nem sírok... csak gyűlölök!


De mindennek ellenére továbbra is világbéke!
És most magamnak: Bazd meg te kis optimista, önmagát áltató, világba vigyorgó picsa!!!

(a csúnya szavakért szori! ez van, cső!)


3 megjegyzés:

Wildwood Flower írta...

Szép az új design :)

Ezerarcú írta...

köszönöm szépen! :)

Névtelen írta...

Szija..itt egy új Twilight rajongó.Nagyon tetszik az oldal,és azt akarom megkérdezni,hogy hol lehet letölteni ezeket a twilight számokat.Ha megtudnád adniaz oldal címét,akkor lécci írd meg ide:
dorymag@citromail.hu

Előre is köszi