2009. október 12., hétfő

megdugod, használod, eldobod


megint ideges. ereiben dühösen lüktet a vér. a körmét rágja és szorong. a sarokba kucorodott, távol az ajtótól. minden idegszálával figyel, les... bámul a sötétbe. reszket, hideg van. várja, hogy mikor rontanak rá, hogy új kuncsaft érkezett, hogy ismét vetkőzni kell, beengedni egy újabb ismeretlent...
...
nézi a félig égett cigarettát, ahogy átlátszó képeket rajzol az üres térbe a füst. körmeiről a lakk lekopott. alattuk fekete csíkok sikoltanak szappanért, s vízért...
ő maga meg szabadság, s igaz szerelem után...