Holnapvárás

Na... ma megvoltak az előkészületek. Már csak a mai estét és a hnap délelőttöt kell majd túlélnem. Előszöris Ágim kitalálta, hogy neki biza az otthoni kb. 110Sk helyett forint kell. Na és kire gondolt elsőnek a szentem??? :D Naná, hogy rám :) Szóval kettőre elcsámborogtam Uramhoz, aholis szemtanúja lehettem, hogy hogyan csinál magának hagymából, szalámiból, kukoricából és babból egészen ehető reggeli-ebédet... :) Aztán dobott egy zuhany-kockát és pontosan negyedórával azután, hogy Ágival találkoznunk kellett volna a hídnál, el is indultunk.
Úgy döntöttünk, hogy inkább beülünk Greenbe és Ági elkölti ott a maradék koronáját :P
Sztem kellemes időtöltés volt :)
Most épp túl vagyok a körömpingáláson (fekete). Egy kicsit béna, de hnap ez senkit sem fog érdekelni. Az egyetlen ember, aki beszólhat miatta az a keresztanyám akitől már megszokott :D



A mai nap csúcspontja (szerintem) a banános-piskótás-csokis egyfalat elkészítése volt. Együtt csináltuk Urammal. A konyha egy kicsit el akart indulni, de aztán végülis nem sikerült neki.
Nem sokkal később hazaértek anyuék és apuval levittük a cuccokat Cr-be. Már várom a holnapot! Kíváncsi vagyok milyen lesz ez a szilveszter négyesben :)


Ma van Dávidunk névnapja, szóval nagyon nagyon nagyon boldog névnapot kívánok neki! :)

Úgy döntöttem, hogy idén sem lesz újévi fogadalmam. Nem fogok leszokni a cigiről és nem fogok jobban tanulni. Azt sem fogadom meg, hogy jan.-ban megcsinálom a vizsgát és meglesz a jogsim. Úgy gondolom, hogy ha vmit meg akarok fogadni, arra tökéletesen megfelel az év bármelyik napja. Hiszen az a nap is teljesen egyszerű péntek volt, amikor elhatároztam, hogy egy korty alkoholt sem fogok inni addig a napig, amíg úgy nem döntök, hogy kell a hangulathoz vagy éppen az ünnephez.


Várom már a holnapot! Viszem majd a gépem és mindent de mindent jóóól lefényképezek! :) Várom már a holnapot!

B.U.É.K!!!!!!!!

Fentről figyel és vigyáz

Téli bakancs nyoma a hóban.
Amerre a nyomokat látom mindenütt fonalak.
Piros és arany fonalak.
Olyan érzésem támad, hogy követnem kell a nyomokat.
Nem tudom, hogy hová megyek, de fontos odaérnem időben.
Nem szabad hagynom, hogy bármi is akadályozzon.
Mindenképpen oda kell érnem időben!
Sikoly.
Még egy.
Egyre hangosabb.
Vak sötétség takarja el a várost előlem.
Ha nem is látom merre megyek, tudom, hogy mennem kell.
Nincs több nyom, de nem állok meg.
Megyek még tovább és tudom, hogy most sem vagyok egyedül.
Valaki vigyáz rám.
Tudom.
Érzem.

hol van a vége???

Ma reggel a pokolba kívántam az egész karácsonyosdit. Megint fel lettem ébresztve, mert jöttek a nagyszülők. Én még aludni akartam és akkor ebédelni amikor nekem kedvem van. Tudom, hogy ez most színtiszta önzőség, de nekem most vhogy nincs kedvem senkihez. Maximum négy emberhez és ha minden jól megy akkor ma este irány Egom és tejeskávézás lesz... :P Hiányzik már Andim, Dávidom és Csifim is!!! Ráadásul tegnap Hugi bejelentette, hogy nem fog velünk szilveszterezni. Az okot természetesen megértem, de akkor is bánt egy picit. Meg sajnálom is mert télleg jó lett volna. Na de így is tuti jó lesz. Négyes szilveszter :) Úúúúúgy szeretem iket :)

Ezért szeretem a szilvesztert jobban mint a karácsonyt. Mert akkor lehet filmet nézni, aludni, nevetni vagy csúnyán beszélni. Nem kell ünneplőbe öltözni, elég ha a szívem ünneplőbe öltözik. A karácsony, bármennyire is azt akarom, hogy ne legyen felszínes, akkor is az. Pedig tudom, hogy nem kéne, de akkor sem az jön ami van, hanem tudom h minek kell jönnie és az jön.
Őszintén megmondom idén karácsonykor sem éreztem semmi különlegeset. Nem tartottam semmiben sem másabbnak a dec 24-ét... Csak arra koncentráltam, hogy visszafogjam magam, hogy anyám ne akadjon ki semmilyen megnyilvánulásomon.
Az ajándékozás volt a legjobb az egészben, mert szerencsére mindenki nagyon örült annak amit kapott tőle. Vagy legalábbis nekem úgy tűnt, hogy mindenkinek eltaláltam a pont jó ajándékot. :)

örömködés

Greenes este volt. De most nem is ez a lényeg, hanem az hogy hazafelé minden csupa tündérpor volt :)
Jelenleg meg éppen Kispált hallgatok és közben baromira jól érzem magam és mindenhova szivecskéket meg mosolygós fejeket rajzolnék.
Nagyon jól sikerült ez az este! Mint ahogy azt már mondottam Greenben voltunk Urammal és összefutottunk két volt osztálytársammal is. Velük is jól éreztem magam, de igazából az este legjobb része mégis az utolsó kb. másfél óra volt.
Úgy kezdődött, hogy ház mögötti padon ülős, hidegben fagyoskodós, elméseket beszélős aztán miután már mindeketten eléggé összefagytunk úgy folytatódott, hogy lépcsőházban ücsörgős, kettőnk kapcsolatáról beszélgetős. És azt hinné az ember, hogy egy idő után már nincs is mit mondani, mármint olyat amit a másik még ne hallott volna, de igazából ez nem így van. Van mit mondani mindig. Csak időtt kell hagyni, hogy legyen mikor elmondani azokat a dolgokat. De az ezerszer hallot dolgok is tudnak az újdonság varázsával hatni. Mert először talán nem értem meg, vagy nem hiszem el, vagy nagyon is értem és hiszek is benne csak jó újra meg újra hallni... :) És itt most nem arra a bizonyos szóra gondolok, hogy szeretlek.

Körülnéztem és arra jutottam, hogy egy kicsit felturbózom a sarkakmat ami nem is olyan régen hoztam létre. Előszöris elkerítem. Valami függönyszerűséggel, mert mindigis szerettem volna külön szobát, de ez nem adatott meg. Aztán pedig telepekolom a falat mindenféle képekkel. (mostmár akár sajátokkal is :P) Aztán kellene még egy fotel is, vmi nagyon nagyon kényelmes, elterpeszkedős, akár még benne is alvós :) és nem lenne rossz egy polc a könyveimnek... :)
Ebből nagy kreatívkodás lesz má látom :)

Hnap szeretnék inni egy tejeskávét esztergomban. Az a multkori annyira finom volt :)

és az új szerelmem...

Mióta megvan az új gépem mindent de mindent lefényképezek. Jelenleg épp tele van egy csomó olyan dologgal ami teljesen jelentéktelen csak mert most épp olyanom van, hogy mindent le akarok fényképezni... :) Szóval a gépem első pár napjáról igen sok kép marad majd fenn az utókor számára :D
Nem tehetek róla, de mindig is szerettem volna egy jó kis gépet. Igaz, hogy nem értek hozzájuk úgy különösebben, de majd belejövök. Még arra is hajlandó voltam, hogy elolvassam a könyvecskét szlovákul. Ha apám (aki egyébként ért hozzá) a kezébe veszi az én kicsikémet totál begurulok. Az a mániám, hogy senki sem fényképezhet vele csak én :D Azt hiszem egy kicsit bezakkantam. De talán majd idővel elmúlik :)
Szóval nagyon nagyon nagyon nagyot lepődtem amikor előkerült a fa alól a gép, mert bár mondogattam anyuéknak h szeretnék egyet, de nem gondoltam komolyan hogy meg is kapom... Szóval meglepődtem és nagyon megörültem :) És még mindig örülök neki :)

Tessék! Lehet benne gyönyörködni :)

sorozatok

A sorozatokra rá lehet szokni. Ezt eddig nem gondoltam volna, mert mikor még fiatal voltam :D néztem egy csomót, míg meg nem untam a reklámokat és el nem kerültem középsuliba. Mert ugyanis akkor megjött az eszem én úgy döntöttem nem nézek többet tv-t.
Szóval a sorozatoknál tartottam. 4nap alatt sikerült megnéznem a tuti gimi első évadját. És lehet, hogy tipikus amcsi sorozat, ami tipikus amcsi tinikről szól titpikus amcsi tinik problémáival fűszerezve, de nekem akkor is tetszik. :) Talán azért néztem folyamatosan egymás után a részeket, mert úgy gondoltam, a probléma megoldása akkor derül ki számomra amikor csak akarom... és naná, hogy én most akarom, szóval fogtam magam és megnéztem a következő részt... meg az az után következőt is... ésatöbbiésatöbbi... :)
A másik meg az, hogy iszonyatosan jó zenék vannak benne és a főcímdal is tetszik. De most mi a csudának áradozok én erről. Nézem és kész. :D Mindjárt jön az uram a következő évadokkal :) Juhhúúú lesz mit nézni az uncsi pillanatokban és izgulhatok tovább h melyik hülye mit basz el már megint és, hogy vajon Peyton mikor jön össze végre Lucassal :) (sztem soha, hülye Brooke)

wáááá... most akkor zakkant picsa lettem??? :D

hahotázz!

Kedves Látogatónk!

Boldog, békés Karácsonyt és sikerekben,
egészségben gazdag Új Esztendőt kíván:

a Fogamzasgatlas.hu Szerkesztősége


... mindenki jót akar neked...

Idegtépő

Annyira tudnék örülni a szünetnek, annak, hogy végre lehet pihenni meg azt csinálni amit akarok. De nem lehet. Vagyis igen mert tulajdonképpen pont ezt teszem (nem csinálok semmit :D) csak közben meg bűntudatom van.
Rinyálás van, mert hiszen itt az utolsó év, érettségi, meg idén dől el az is, hogy akkor most mi is lesz belőlem... és hát ugye tanulgatni kéne, meg tételeket kidolgozni, de valahogy semmi kedvem nekiállni.
Elég kiábrándító, hogy minden tanárunk azzal küldött el minket a szünetre, hogy pihenjük ki magunkat és teljen békében és boldogságban a karácsonyunk, csak éppen arról feledkeztek el a drágáim, hogy pont ők tettek arról, hogy ez ne így legyen. Hát igen... tétel kidolgozás. Még el sem kezdtem, de már most unom. Osztályfőnökünk búcsúzó szavai:" Ja igen, a következő két hétben biztosan lesz majd elég időtök arra is, hogy eldöntsétek vajon mik/kik lesztek majd ha nagyok lesztek..." Hát köszi szépen!
Szóval ma este is kínoz ez a fene. Mert már két nap el is telt a pihenésre szánt két hétből és a kidolgozandó 6 irodalom, kb.8 nyelvtan és 3 töri tételből még egyel sem ismerkedtem meg, de még csak a címeikkel sem...
Rájöttem, hogy érdekes bejelentés lesz, hogy a törit választom a magyar helyett, hiszen köztudottan töriből vagyok a sokkal rosszabb. Csak az a gond, hogy a magyart sosem tanultam, csak mindig mázlim volt. És ha belegondolok a töri belsővizsga is egyszerűbben ment mint a magyar bár mind2 gond nélkül 5-ös lett. Ráadásul magyarból ott van még a nyelvtan is, amit szívből rühellek és sosem voltam jó belőle...
Szóval kedves Jézuska, ha esetleg tudnál rám szánni idén is egy kis időt, akkor nagyon hálás lennék ha csillivilli ajándékok helyett inkább pár kidolgozott tétellel dobnál meg...
Előre is köszi!

karácsonyi kiborulás

Karácsony napja az, amikor mindenki hirtelen elkezd szeretni, örömködni, mosolyogni és békességre törekedni. Karácsony az, amikor a család együtt van és együtt eszünk és ilyenkor nem szabad csúnyán beszélni és nem oda illőt mondani vagy tenni. Szépen felöltözve körülálljuk a fát és mindenki nagyon szeret és mindenkinek elégedett mosoly van az arcán, mert hiszen karácsony van. Tudja mindenki, hogy ilyenkor hogyan kell viselkedni. Azt is tudja mindenki, hogy mit kell ilyenkor érezni, mondani, gondolni... Ezt nevezem én profizmusnak... Még karácsonykor is mindenkit tökéletesre lehet programozni...
Karácsonykor még a miller gyereknek is el lehet magyarázni, hogy a vadonatúj házikedvencét egy állatmenhelyről vetesse meg a szüleivel. Karácsonykor mindenki jótékonykodik, pénzt adományoz. De nekem a karácsonynak is fura szaga van. Olyan szaga, mint a szaláminak egy nappal az előtt, hogy mejelenne rajta a penész. Mert karácsony előtt az emberek, mind azt hangoztatják: nem az a lényeg, mit kapok tőled, hanem az, hogy gondoltál rám... Mindenki azt gondolja, hogy karácsonykor mutathatják meg leginkább az emberek az emberségüket. Szerintem mégis a szilveszter az, amikor jót lehet röhögni felrobbanó petárdán amit előzőleg egy macska lábára kötöztünk. Ó ember, miért vagy te ilyen?