2009. június 15., hétfő

Fesztergom

... úgy kezdődött, hogy hét óra alvás után fél8kor keltem, hogy 9-re beérjek a suliba az évzáróra. Ott aztán végigálltam az egy órás évzáró ünnepséget, aminek semmi értelme nem volt. Bizonyítványt nem kaptam, pedig csak azért mentem, szóval kicsit dühös voltam... Azért is, mert rajtam kívül még kb. 10-en voltak akkora barmok az osztályból, hogy szombaton, hajnalok hajnalán bejöjjenek beszédet hallgatni erkölcsről, meg iskolához méltó nyári viselkedésről...

Aztán kb. 11-12 között hazaértem drága hugommal az oldalamon, aki idén kapta meg első középiskolai bizonyítványát... (én meg az utolsót... ja, nem! Csak kaptam volna!)
Miután megebédeltem, rendet raktam a szobámban, amit, amíg mi távol voltunk anyánk jól kitakarított... mindent elmozdított a helyéről... szóval nekem már CSAK minden szépen vissza kellett pakolnom... Közben meg szidtam minden élőt, hogy miért kell nekem minden kis vackot kiállítani a polcaimon... Szörnyen sok apró picsasággal van tele a szobám... :D De hát nem tehetek róla, minden emlékeztet vmire... Szeretem megőrizni a fontos pillanatokhoz kötődő kacatokat, mint pl. egy csipszes zacskó, elszáradt őszi falevél, dédnagyapám ládikója amiben a borotválkozáshoz használt kellékeit tárolta vagy pl. dédnagyanyám imakönyve aminek már nagyon régóta hiányzik a hátsó kemény fedele és nagyon jó illata van...

Najó, értelmetlen kitérőm után térjünk vissza oda, hogy szobát takarítottam és próbáltam minden apró kis kacatomat a megfelelő helyre visszapakolni.
Takarítás közben ráhangolódtam az esti koncertre (magyarul 30Y-t hallgattam :P)
Majd összakaptam magam és elindultam, hogy találkozzak urammal, aki mint mindig, most is késett. Időnként olyan érzésem van, az a küldetésem ezen a bolygón, hogy megtanuljak várni... mindenféle morgás, idegeskedés, csapkodás nélkül...Hát az tuti, hogy kedves párom ebben rettentő sokat segít... :D

Greenben találkoztunk a többi Fegomra készülő kedves pajtásainkkal, majd útnak is indultunk át a Dunán, át a hídon, át egy másik országba...
... ééééés megérkeztünk...!!!

Letelepedtünk és én rögtön kiszúrtam ám a VIP részlegben BeckZolit meg a 30Y-srácokat, Andris meg le is támadta őket... én csak ültem és néztem. Nem mentem oda. Azért nem mert, tudtam, hogy mennyire gáz szituba keverném magam, ugyanis idegenekkel nem tudok kommunikálni... Bármennyire is szeretném legyőzni ezt a komplexusomat, nem sikerül... Nagyon sokáig tart, amíg valaki előtt komolyan elkezdek beszélni... Nagyon idegesítő tulajdonság...

Szóval csak álltam és bámultam őket, ahogy Endi meg az én drága párom röhögések közepette jól szórakozik... Nagyon szerettem volna odamenni, de nem tettem... Egészen addig, amíg Ropi (aki egy áldott jó lélek) észre nem vette milyen vágyakozó tekintettel bámulom őket és akkor ezt mondta: "Mi lenne, ha ez lenne az utolsó napod? Ha ez lenne az utolsó alkalom, hogy ezt megteheted?"
Na és ekkor felálltam és odamentem... :P (Köszönöm Ropi!)

Endi nagyon jó fej. Kiderült, hogy nem csak zenélni tud jól, de rajzolni is... :P Bár a kétségkívül jobban ért e zenéhez... :D
Andris fehér pólóját is aláírta, meg rajzolt rá egy rózsaszín párducot... Aztán andris hirtelen ötlettől vezérelve levetette a pólóját és Endi kezébe nyomta, hogy legyen mán olyan kedves és írassa már alá az összes taggal... Nos, ez nem sokára meg is történt... :)

Aztán miután végig szenvedtem egy iszonyatosan szar Belga koncertet, majd egy nem annyira szar Kiscsillag koncertet is, végre elérkezett az est várvavárt része... a 30Y koncert :D

Ja, igen! Mivel Andris (szokásához híven) zsebre vágta Endi öngyújtóját (természetesen nem tudott róla... sosem tud róla, ha elpakol egy öngyújtót, ami nem az övé) neki meg mindenképpen szüksége volt egyre ezért odaadtam neki az enyémet... Andristól meg (miután rájöttem, hogy az Endié) lenyúltam a véletlen zsebre vágott öngújtót... Szóval most nálam van 30Y Endi öngyújtója... :)
És amikor koncert közben elővette, én telitorokból üvöltöttem: "az az éééén öngyújtóm!!!!" Mindenképpen a világ tudtára akartam adni... :D

Hát... így telt az én idei Fegomom... és köszönöm mindenkinek, aki ott volt velem :) Mert nagyon szeretem őket... :D


hatalmas vigyorral az arcomon... Endi mellett :)

3 megjegyzés:

többnyire Zsiti, időnként Andris írta...

Jó volt tényleg!

Ezerarcú írta...

héééééééééé! Te ezt a blogot nem olvasod!!!!!!!!!!!! :D

Sway írta...

Aranyosak a fiúk, én is ismerem őket és tényleg mindenkivel közvetlenek:)