Ma későn keltem. Ettem. Gép előtt ültem. Ettem. Szlovákra mentem. Andrishoz is mentem. Ott aludtam, ő írt. Felkeltem. Hosszút sétáltam egészen a SZIK-ig. A Duna parton mentem. Közben cigiztem és nagyokat gondolkodtam. Szeretek gondolkodni... főleg a Duna mellett. Szeretem a Dunát is. Meg a partját is. Azt is szeretem, hogy itt lakok. Azokat a fákat is szerettem amiket kivágtak az öbölnél. Tudom, hogy nem sírtak közben... Mosolyogtak. Rajtunk. Rajtunk, hülye embereken...
Szeretem a fákat!
Lehet, hogy egyzser majd azokat is fogom tudni szeretni, akik bántják őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése