2011. január 2., vasárnap

újra?

születés
Valami újat kéne kezdeni... új év van. Legyek én is új. Belül, mert hisz kit érdekel a külcsín, ha belül beteges sárgán terjed a rothadás.
Kevés vagyok.
És kicsi.
Semmi vagyok.
Pici.
Nincsenek képek. Nincsenek világok.
Elveszek?
Egyszer majd megtaláltok?
Csöpög, kopog, sósan tapadósan a bú. Bánat fátyol homályosítja látásom, ami így is elég nehézkes. Vaksi vagyok. Csak a sötétben tapogatózom.
Hiába akarom, nem látok belétek. Beléjük.
Senkibe.
Nem lehet.
Azt sem tudom, hogy én kivagyok. Ez? Az? A kettő vegyülete...
Valami veszélyes kémiai anyag. Valami robbanékony, lobbanékony vegyület.
Egy torzszülött a púdervilágban, vagy egy hattyú az orkok között?
Ki vagyok én?
Anyám lánya? Vagy apámé? Szeretőd, húgod, anyád,barátod, ellenséged, mostohád?
Vagyok én valakid? Van hozzád közöm?
S ők? Ők tudják ki vagyok én? Ismernek? Tudják, hogy milyen vagyok? Hogy mit szeretek, hogy mit akarok, mi az ami hajt, ami vezet, ami világít előttem. Amiért még nem adom fel, amiért még megyek tovább.

élet
Van bennem szív. Van bennem tüdő, s abban kátrány. Méreg.
Van bennem vese, máj, belek. Belekben más testek. Részek. Némelyek éltek, némelyek nem.
Van bennem műanyag.
Van bennem vér is, keringés is.
Ezek vagyok én? Én vagyok ők? Mi egyek vagyunk?
A testem vagyok én?
Hol van az aki szeret, aki gyűlöl, aki megment, vagy aki elátkoz? Aki megért, akit megértesz, aki feláldoz, aki meghátrál, aki előretör? Hol?

halál
Ti odabenn! Ott az agyban. Hangosan motoszkáló jószágok! Pofáztok és háborúztok, gyűlölködtök és pocskondiáztok. Hallgassatok!
Hallgassatok már el! Hallgassatok... Kérlek... hagyjatok... Csak egy kicsit hagyjatok... magamra...

1 megjegyzés:

tothannam írta...

odamentél a küszöbhöz, kisuttogtad a mélyen tisztelt (ill. leszart)nagyérdeműnek,hogy vmi újat kéne kezdeni;aztán visszabandukoltál a szoba közepére és kiabálod a bút.és rohadnak a falak, meg a mázod. és láposodik a szőnyeg meg a szived. és minden megkérdőjelezi magát. hogy. én. most. vagy. de. nem. akármi. kuss. és rohadjon is meg minden, párologjon el,köpjél gennyet,vért velőt. de ne szórd be magad után a kicsi lelked sóval, mer akkor nem terem meg semmi.fordul majd minden, és ami megmarad sebhelynek, legalább okít hogy legközelebb ne higgyé nekem :)

van, akiből kihagyták a lelket.
van, aki kincsekkel kecsegtet
ígér,kérlel,de adni nem ad.
van, aki évek....és mégis elhagy.

van, kinek nincs lába, mégis táncol.
van, kinek van,de ő csak némán gyászol,
ül a peremén,kizárja az életet.
van, aki uszít....szentekre vérebet.

van, aki beszél,mégsem mond semmit,
van, aki hallgat,s az igét valóra kelti,
festi a plafont fénylő égszín kékre.
van, aki új életet jósol a világvégére.

van, aki gép,de minden évnek hajnalán
faága nő, rügyet fakaszt,
fénye ezüst-csillagvirág

és van, aki fa,de ha az év őszbe ér
minden ága izzik, fénylik,
rozsdát hullajt, s kiég.


vagyunk valamilyenek.
anyáinknak álma.
tündér- vagy rémálom.
díszdobozva zárva.
mindig egy valami
piros
vagy fehér
vagy kék
de mi van ha szivárvány
mi van ha sötét fény?
mi van ha élőhalott
mi van ha a Jóisten
több életet adott?
skizoid álom
országtalan király
mi van ha az élet
velem
emgem
hozzám
bezár...